Belényesen tartották szept. 1-3-a között a VI. Partiumi Honismereti Konferenciát, melyet Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédelmi Bizottság elnöke nyitott meg. Szatmári Elemér Kőröstárkányról, Máthé László lelkész Várasfenesről, Szigeti József Magyarremetéről, Boros István pedig Belényesújlakról és környékéről beszélt. Földessy Mária Belényessonkolyost és Kőrösjánosfalvát mutatta be, Egyed Teréz a várasfenesi népszokásokat. Szatmári Ildikó, a Babes-Bolyai Egyetem utolsó éves magyar-néprajzszakos hallgatója faluja, Kőröstárkány és a belényesi medence demográfiai problémáit taglalta a kőröstárkányi református egyházközség anyakönyvei alapján. Dánielisz Endre a Fekete-Körös-völgyi magyarság néprajzának különböző aspektusairól értekezett. A jelenleg Miskolcon élő Kún József tanár beszélt Belényeshez való kötődéséről. Hosszú éveket töltött a szekuritáté börtöneiben. Gyakran jár haza, összegyűjtötte szülőföldje még megmaradt népművészeti, népzenei hagyományait, és egész életművével örök emléket állított szűkebb pátriája embereinek. Bemutatták Zsisku János Belényes monográfiája c. könyvét. Az Árpád-kori települések ismertetése jegyében a nagyváradi Kordics Imre Asszonyvásárt, Kiss Kálmán Túrterebes helyneveit, Tövissi József kolozsvári professzor Vargyas községet mutatta be. Kovács Rozália Érmihályfalva temetőjének csónak alakú fejfáiról beszélt. - Balogh Ferenc műépítész, a Kelemen Lajos Társaság elnöke arról tájékoztatott, hogyan készült az a CD, amely az erdélyi műemlékek térinformatikai rendszerezéséhez járult hozzá. Érdekes volt Major Miklósnak a szilágynagyfalui besenyő település feltárásáról szóló munkája, de Antal Béla Biharpüspökiről valló dolgozata is, nemkülönben Nagy Mária munkája az Őssi nevű településről. Karacs Zsigmond a Belényesi Főgimnázium 1896/97-es anyakönyvét mutatta be. Dukrét Géza Szentjobb nevének és eredetének történelmét, Bara Eszter Ákos, Görbe István pedig Dabolc történetét ismertette. György Irén szalacsi történelemtanárnő községének 1772-es urbáriumát elemezte. A konferencián bemutatták a Partiumi Füzetek 13., A szabadságharc zászlaja alatt című kötetét. /Pávai Gyula: VI. Partiumi Honismereti Konferencia. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./
2001. február 14.
Négy Bihar megyei tanintézet névadásra vonatkozó igénylését hagyta jóvá a megyei Tanfelügyelőség vezetőtanácsa. A szentjánosi nyolcosztályos iskola ezentúl Lónyay Tivadar nevét viseli, a borsi iskolát Tamási Áronról nevezték el. Az eddigi 5. számú általános iskola Biharpüspökiben a következőkben Juhász Gyula nevét viseli. A borsi gyermekek ezentúl a Borsszem nevű óvodába járnak majd. A székelyhídi középfokú oktatási intézet egy ideje már Petőfi Sándor Gimnáziumként él a köztudatban, hiszen a névadás ebben az esetben korábban történt. Az iskola vezetősége most szobor állításával is tisztelegni szeretne a költő emlékének, ezért írásban kérték a Tanfelügyelőség jóváhagyását, hogy a középiskola udvarán bronz mellszobrot helyezhessenek el. Az említett testület ezt az igénylést is jóváhagyta. /Újabb iskolanevek magyarokról. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 14./
2001. július 19.
Békéscsaba Városi Könyvtára több mint háromezer magyar nyelvű könyvet ajándékozott a Gheorghe Sincai Megyei Könyvtárnak /Nagyvárad/. Az adomány a könyvtár hamarosan megnyíló biharpüspöki részlegének polcaira kerül. A nagyváradi könyvtár épületét a közeljövőben át kell adni az jogos tulajdonosának, a görög katolikus egyháznak. A fiókkönyvtárak megnyitása a készlet- elhelyezési gondokon segít. /Pásztai András: Magyar könyvek Békéscsabáról. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 19./
2001. október 13.
Okt. 7-én avatták Biharpüspökin az új könyvtárat. A 10 ezer kötetből kb. 3000-t a Békés megyei könyvtár adományozott Püspökinek. A román-magyar kulturális együttműködés bizonyságaként mindkét szaktárca delegálta képviselőjét. Kopcsay Ágnes, a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának tanácsosa és Valeria Stoian a Román Művelődési és Kultuszminisztérium részéről megerősítették, fontos a nemzetiségek kultúrájának ápolása. Nagyváradon három új fiókkönyvtár létrehozását tervezik. /Reprezentatív könyvtáravató Biharpüspökiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./
2002. október 17.
Szerződés még ugyan nem született róla, az Európai Befektetési Bank (EBB) vezetősége azonban rábólintott okt. 16-án a román hatóságok által Nagylak-Déva közötti útszakaszon építendő autópálya hiteltámogatására. A IV-es páneurópai folyosón elhelyezkedő útszakasz építéséről Luxemburgban tárgyalt a Szállításügyi Minisztérium küldöttsége. Az EBB vezetőségével való találkozón az Arad-Temesvár-Lugos útvonalon kiépített autósztráda támogatásáról is határoztak, amely úthálózat építési költségei a megvalósíthatósági tervek szerint 961 millió euróra emelkednek. A megállapodás értelmében ennek a befektetésnek a 75 százalékát az európai pénzintézet által nyújtott hitelből fedezik. A tervek között szerepel a Segesvár-Brassó, Kürtös-Piski és Kolozsvár-Nagyvárad-Biharpüspöki vasútvonalak korszerűsítése. - Romániában a rendszerváltás óta egyetlen kilométer autópálya sem épült. /Nagylak-Déva autópálya. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./
2004. január 22.
1958. febr. 20-28. között Kádár János és Kállai Gyula vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség járt Romániában. A látogatás elsődleges célja az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését és az ezt követő brutális megtorlásokat Kádár vezetésével felvállaló magyar kormányzat konszolidációja volt a Gheorghe Gheorghiu-Dej vezette népi demokratikus állam vezetői körében, amelyre a vendégeknek minden esélyük megvolt, hiszen Nagy Imre és néhány társának romániai deportálásával tulajdonképpen a magyar miniszterelnök koncepciós perét és fizikai likvidálását készítették elő. A tárgyalások fő témája a két ország közötti vitás problémák, elsősorban a nemzeti kérdés rendezése volt. A román fél megelégedésére a marosvásárhelyi nagygyűlésen – a Magyar Autonóm Tartomány székvárosában – Kállai Gyula kijelentette: ,,Megmondjuk világosan. Nekünk semmiféle területi igényünk sincs. Külön öröm számunkra, hogy… a velünk szomszédos államok a területükön élő valamennyi nemzetiségi kisebbség számára a teljes jogegyenlőséget és az önálló fejlődés minden feltételét biztosítják.” Kádár is közölte a román elvtársakkal, hogy Magyarországnak nincs szüksége a szomszédaitól egy talpalatnyi földre sem. Ezek után Keleti Ferenc bukaresti magyar nagykövet az 1958. márc. 29-én keltezett ,,szigorúan titkos” jelentésében közölhette Sík Endre külügyminiszterrel, hogy ,,…a határok kérdésében tett nyilatkozatokat a román elvtársak igen nagy örömmel fogadták, erősíti országépítő törekvéseiket, és úgy látják, hogy ez a kijelentés megfelel annak a nyíltságnak és őszinteségnek, ami általában az MSZMP és Kormányunk politikáját jellemzi.” A magyar párt- és állami küldöttség romániai látogatása után készített ,,szigorúan titkos” jelentés záróbekezdésében olvashatóak (az Erdélyi Magyarság 2003. július–szeptemberi számában közölt dokumentum) a Biharpüspökiből való visszautazás alkalmával Alexandru Moghioros pártvezérnek – ilyen alkalmakkor Mogyorós Sándor KB-titkárnak – a Keleti Ferenc magyar nagykövet által rögzített szavai. ,,(…) mintegy váratlanul megkérdezte tőlem, hogy meddig fogjuk mi még a magyar himnuszt megtartani. A kérdésből kiderült, hogy a román elvtársak aggodalommal figyelték a magyar himnusz hatását, különösen a magyar lakosságra, és szívesen vennék, ha már más himnuszunk lenne. (Ha valamelyik költőnk, illetve zeneköltőnk megajándékozna bennünket egy nagyszerű új himnusszal, ezt mi is szívesen vennénk. Ezt meg is mondtam az elvtársaknak.)” Ezt a politikai gondolkodásban még ma is elevenen élő mozzanatot a Magyar Kultúra Napján kötelességünk is megemlíteni, írta Sylvester Lajos. ,,A szomszéd országok érzékenységére való tekintet” sűrű emlegetése a magas politika szintjén ma is az Alexandru Moghioros elvtárs önfeladó szervilizmusára emlékeztet. /Sylvester Lajos: A Himnusz születésnapja: Január 22., a Magyar Kultúra Napja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 22./
2006. március 16.
Nagyvárad idén az összetartozás jegyében ünnepelt: évek óta először az RMDSZ, a Magyar Polgári Szövetség, illetve a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület közös rendezvényen emlékezett az 1848-as forradalom kitörésére. A biharpüspöki emlékparkban kopjafát avattak, majd a rogériuszi református templom sírkertjében a szabadságharcosok emlékművét koszorúzták meg. Az ünneplő sereg a városi temetőbe vonult, ahol névadója, Rulikowszky Kázmér emlékművénél is koszorúztak. Itt az RMDSZ megyei elöljárói, a magyar történelmi egyházak és a civil szerveztek képviselői mellett Petru Filip polgármester, illetve több román párt képviselője is elhelyezte koszorúját, majd románok és magyarok együtt koszorúzták meg Balcescu szobrát. A váradolaszi református templomban tartott ökumenikus ima után a megemlékezés Szacsvay Imre, a debreceni kormány jegyzőjének szobránál folytatódott. Biró Rozália alpolgármester és Geréb Zsolt, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora mondott ünnepi beszédet. A bazilikában ünnepi hangversenyt hallgathattak az ünneplők. /Pap Melinda: Egységben emlékeztek Nagyváradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./
2006. december 14.
A kormány határozata értelmében 2007. január 1-jétől bezárják a vámhivatalokat a román-magyar, illetve a román-bolgár határnál, az irodák felszerelését más vámhivatalokhoz szállítják. A nyugati határnál a következő vámhivatalokat zárják be: Pete, Nagyerdő, Nagykároly, Érmihályfalva, Székelyhíd, Biharpüspöki, Bors, Nagyszalonta – vasúti átkelő, Gyulavarsánd, Kürtös, Nagylak, Tornya és Nagycsanád. /Megszűnnek a vámhivatalok a magyar határon. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./
2007. október 31.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság 2007. augusztus 31– szeptember 2. között tartotta XIII. Partiumi Honismereti Konferenciáját Szatmárnémetiben. A konferencia központi témái: II. Rákóczi Ferenc Erdélyben, Pusztuló műemlékeink, Településeink arculata, A 20. század öröksége. Dukrét Géza, a PBMET elnöke köszöntötte a részvevőket. A Fényes Elek-díjat az idén a következők kapták meg: Dánielisz Endre Nagyszalontáról, Jósa Piroska Nagyváradról, Kovács Rozália Érmihályfalváról. A különdíjat Bognár Levente, Arad alpolgármestere kapta, példamutató hagyományőrző és hagyományteremtő tevékenységéért. A konferencia hagyományosan a helytörténeti előadásokkal kezdődött: Mandula Tibor Szatmárnémeti, a Szamos-parti város történetét ismertette, Kónya László főinspektor helyettes Bethlen Gábor és Szatmár megye kapcsolatait boncolgatta a levelezések, feljegyzések alapján, Bura László Szatmárnémeti felsőoktatásáról értekezett. Fazekas Lóránd, szatmári tanár elmesélte, hogyan mentett meg egy pusztulóban levő Petőfi-szobrot, amelyet ebben a teremben állítottak fel. Sípos Miklós esperes ismertette a Németi Református Egyházközség történetét, gyülekezeti életét. Másnap a műemlékvédelemé volt a szó: Starmüller Géza (Kolozsvár) Szatmár várát, Ujj János (Arad) az aradi főtér kialakulásának történetét, Péter I. Zoltán (Nagyvárad) Nagyvárad központjának kialakulását, Jancsó Árpád (Temesvár) a temesvári nagyállomás történetét, Nagy Mária (Nagyvárad) Várad-ősi római katolikus templomát ismertette. Ezután évfordulós személyiségekről volt szó. Dukrét Géza (Nagyvárad): A honismeret atyja, Fényes Elek születésének 200. évfordulója, Tóthpál Tamás (Kolozsvár): Száz éve halt meg Hegyesi Márton, az 1848–49-es szabadságharc kutatója, Bara István (Szatmárnémeti): 130 éve született Kelemen Lajos, Erdély nagy levéltárosa, Csanádi János (Kisjenő): Dr. Balogh Ernő geológus, barlangkutató, természetfotós (1882–1969), Pávai Gyula (Arad): Egy aradi tanító a két világháború között, Bokor Irén (Érmihályfalva): „Megtettem mindent, amit megtehettem”. Száz éve született Dsida Jenő. Antal Béla (Nagyvárad) Biharpüspöki névörökségének alakulásáról értekezett, Krestyán Ilona (Temesvár) emléktöredékeket ismertetett a zsilvásári internálótábor foglyairól, Szendrő Dénes (Isaszeg) Isaszeg emlékműveit mutatta be, majd Széphegyi László (Hódmezővásárhely) a Kárpát-medence szélmalmairól vetített képeket. A konferencia közgyűléssel végződött. /Dukrét Géza: XIII. Partiumi Honismereti Konferencia. = Művelődés (Kolozsvár), 2007. október/
2008. szeptember 8.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság 14. honismereti konferenciája zajlott a hétvégén, szeptember 5-7-e között Érsemjénben. Vendégük volt a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány. Házigazda a Kazinczy Ferenc Művelődési Központ, valamint a helyi önkormányzat volt. A rendezvény témái: A reneszánsz éve, Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékei, Pusztuló műemlékeink, valamint A 20. század öröksége. Dukrét Géza, a PBMET alapítója és elnöke köszöntötte a vendégeket, meghívottakat. Sor került a Fényes Elek-díjak átnyújtására is. Az idén Antal Béla (Biharpüspöki), Pásztai Ottó (Nagyvárad), Jancsó Árpád (Temesvár) munkásságát tüntették ki. Nem a társaság tagjaként kapta meg a PBMET díját Kovács Zoltán érmihályfalvi polgármester, elismerve szobor- és emlékműállító törekvéseit. A rendezvény keretén belül került sor Érmihályfalván a Kuthy Lajos-emléktábla felavatására. Az emléktábla állítását a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány támogatta, és ennek elnöke, Révász Gizella, illetve Dukrét Géza leplezték le. /Sütő Éva: Honismereti konferencia Érsemjénben, Kuthy-emléktábla Mihályfalván. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 8./
2008. október 31.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság szeptember 5–7 között Érsemjénben, a Kazinczy Művelődési Házban tartotta honismereti konferenciáját. A Társaság 15 éves évfordulója alkalmából Dukrét Géza elnök beszámolt az egyesület sokoldalú tevékenységéről, eredményeiről. A tizenöt év alatt 14 konferenciát, ugyanannyi honismereti találkozót, 13 honismereti tábort, számos megemlékezést szerveztek, kiadtak 55 kötetet a Partiumi füzetek könyvsorozatában és hetet a sorozaton kívül, felavattak 19 emléktáblát. Ezt követően átadták az idei kitüntetéseket. Fényes Elek-díjban részesült Pásztai Ottó (Nagyvárad), Antal Béla (Biharpüspöki), Jancsó Árpád (Temesvár), a különdíjat Kovács Zoltán, Érmihályfalva polgármestere kapta. Révász Gizella, a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány elnöke Szent István-emlékplakettet, Balázsi József polgármester és Ciorba Teréz érsemjéni tanárnő emléklapot kapott. A XIV. Konferencia fő témái a következők voltak: A reneszánsz éve, Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc emlékei, Pusztuló műemlékeink, A 20. század öröksége. Az előadások sora hagyományosan, a konferenciának helyt adó Érsemjén megismerésével kezdődött. Több előadás hangzott el. Kiss Endre József (Sárospatak) az Érmellékről beszélt, ahogyan Kazinczy Ferenc emlékezetében élt, Vekov Károly (Kolozsvár) az értelmiség sorsát mutatta be, Oláh Miklós életpályáján keresztül, Csorba Csaba (Budapest) az Értelmiségiek nemesítése a Partiumban a 16–19. században című értekezést tartotta. Wanek Ferenc (Kolozsvár) egy elfelejtett középkori erődről, Mezősomlyóról beszélt, Starmüller Géza (Kolozsvár) a zilahi Wesselényi-szoborkompozíciót mutatta be és annak alkotóját, Fadrusz Jánost. A könyvbemutatón Jancsó Árpád (Temesvár) ismertette legújabb kötetét A Béga, a Bánság elkényeztetett folyója. Erdei János (Szilágysomlyó) vetített képeken keresztül mutatta be az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékeit a Beretytyó- és a Kraszna-menti településeken. Másnap Pekár István (Budapest) az Érmellék, a Berettyó-mente és a Hegyköz örökségét mutatta be, televíziós szemmel. Ujj János (Arad) az egykori törökkori várról tartott előadást, Vajda János (Borosjenő) két 1848–49-es vértanú életútját követte, akik Borosjenőhöz kötődtek. Jancsó Árpád (Temesvár) a Béga-csatorna történetéről, Tácsi Erika (Temesvár) Újszentes telepes falu történetéről, Kordics Imre (Nagyvárad) Nagyvárad 1940– 1944 közötti magyar utcaneveiről tartott előadást. Dánielisz Endre (Nagyszalonta) Nagyszalonta történelméről értekezett az 1944– 1948 közötti időszak bizonytalan éveiről. Nagy Aranka (Nagyvárad) az 1848–1849-es szabadságharc híres orvosairól beszélt, Fazekas Lóránd (Szatmárnémeti) egy háborús katonasors emlékezetére épült kis emlékművet mutatta be. Krestyán Ilona (Temesvár) Kulcsár Sándor író életpályáját ismertette. Ezután Szabó Zsolt (Kolozsvár) a 60 éves Művelődés című folyóirat történetéről és szerepéről beszélt. Megtartották a közgyűlést. /Dukrét Géza: A XIV. Partiumi Honismereti Konferencia: Művelődés (Kolozsvár), október/
2009. január 15.
Nagy részvét mellett helyezték örök nyugalomra a biharpüspöki temetőben a január 11-én, vasárnap este otthonában tragikus hirtelenséggel elhunyt Albert Ferencet, a Bihari Napló 58 éves munkatársát. /Újságírót temettünk. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 15./
2009. szeptember 12.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság szeptember 4–6. között a Szatmár megyei Hadadon, a Dégenfeld-kastélyban tartotta honismereti konferenciáját. Dukrét Géza, a PBMET elnöke köszöntötte a megjelenteket. A XV. Partiumi Honismereti Konferencia alkalmából Dukrét Géza ismertette az eddigi konferenciák témáit és az itt átadott Fényes Elek-díjak tulajdonosait. Ezt követően adták át az idei kitüntetéseket. Fényes Elek-díjban részesült Szabó István (Ottomány), Erdei János (Szilágysomlyó), Hitter Ferenc (Felsőbánya) és Vajda Sándor (Borosjenő). A helytörténeti kutatásban, a honismereti nevelésben, az egyesületi munkában végzett példamutató tevékenységéért díszoklevelet kapott Bara István (Szatmárnémeti), Fazekas Lóránd (Szatmárnémeti), Jakab Rita (Nagybánya), Kupán Árpád (Nagyvárad), Jancsó Árpád (Temesvár), Ujj János (Arad), Wanek Ferenc (Kolozsvár), Kovács Rozália (Érmihályfalva), Nagyváradról Mihálka Magdolna, Pásztai Ottó, Gőnyey Éva, Bordás István. A XV. Konferencia fő témái a következők voltak: Ipartörténeti műemlékek, Pusztuló műemlékeink, A 20. század öröksége. Az előadások sora hagyományosan a konferenciának helyet adó Hadad megismerésével kezdődött. Az előadók között Dukrét Géza vetített képek segítségével mutatta be Bihar megye pusztuló műemlékeit, Kiss Zoltán (Kraszna) Adalékok a református felekezeti oktatás 1945–1948 közötti történetéhez című tanulmányában a szilágysági tanítósorsokat ismertette. Harangozó Imre (Újkígyós) ortodox templomok középkori freskóit mutatta be, amelyek szent királyainkat ábrázolják, Starmüller Géza (Kolozsvár) Kővár és vidékének történelemformáló szerepét ismertette, Jancsó Árpád (Temesvár) a százéves temesvári vízi erőműről mint ipari műemlékről tartott érdekes előadást. Dukrét Géza ismertette Kiss Kálmán Túrterebes iskola- és egyháztörténete című kötetét, amely a Partiumi füzetek 59. kötete. Kupán Árpád a Dobrai Református Egyházközség életét ismertette. Az előadók között volt Horber Pál (Nagyvárad), aki Balogh Ernő professzorról és a mézgedi Czárán Gyula-cseppkőbarlangról értekezett, Krestyán Ilona (Temesvár), aki Temesvár társadalmi és kulturális helyzetképét ecsetelte a két világháború között, Antal Béla (Nagyvárad) ismertette Biharpüspöki névkataszterét a 13. századtól kezdve. A harmadik nap szakmai kirándulással folytatódott. A konferenciát támogatói között volt a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány és a Dégenfeld Alapítvány is. /A XVI. Partiumi Honismereti Konferenciáról. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 12./
2009. november 26.
Ismeretlen tettesek a román nemzeti lobogó színeivel mázolták be a magyar nyelvű feliratot két nagyváradi helységnévtáblán november 25-én hajnalban, a Kolozsvári úton és a Biharpüspöki nevű városrész határában. “Hasonló eset történt tíz évvel ezelőtt is. Szervezett akcióról lehet szó, hiszen a biharpüspöki, illetve a Kolozsvári úti tábla mintegy 12 kilométerre esik egymástól” – magyarázta Pásztor Sándor, az RMDSZ városi tanácsi frakciójának tagja. /Nagy Orsolya: Lefestett helységnévtáblák Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./
